Mit nevezhetünk ajándéktárgynak?
2016. november 10. 10:04

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület 2016. november 5-én rendezte meg a Népi kézműves ajándéktárgy című konferenciáját. A tanácskozás elsődleges célja az ajándéktárgy fogalmának tisztázása, illetve a népi kézműves alkotások értékesítését elősegítő marketing és reklám tevékenységhez szükséges eszközök bemutatása volt.

A Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület a népi kézműves tárgyak zsűrizésénél két nagy témakörben – hagyományos és modern – háromféle minősítést ad: „A” kategória, „B” kategória, illetve ajándéktárgy. Az ajándéktárgy megfogalmazása mind az alkotóknak, mind a zsűri tagjainak fejtörést okoz. Békéscsabán néhány évvel ezelőtt az egyesület szervezésében már tartottak egy olyan konferenciát, amely próbálta körbejárni a témakört. Mit nevezhetünk ajándéktárgynak? Melyek a kritériumai? Az egyes szakágaknál ez hogyan jelenik meg? A tanácskozás csak részben vezetett eredményre, mert még mindig nem tisztázódtak a jó néhány évvel ezelőtt feltett kérdések. Ugyanakkor az ajándéktárgyakra nagy szükség van, mert a népi kézműves alkotások iránti kereslet megnőtt, illetve állami szervezetek, intézmények részéről is nagy az igény az ilyen típusú tárgyak vásárlására, amelyekkel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi fórumokon is méltán tudják reprezentálni magyar népi hagyományainkat.

 

A konferencia részvevőit Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke köszöntötte, aki beszédében abbéli örömét fejezte ki, hogy ilyen nagyszámú az érdeklődés a téma iránt, ami igazolja, hogy a népi kézműveseknek az alkotáson felül szüksége van tájékozódásra, ismereteik bővítésére és tapasztalatszerzésre. A tanácskozás nyitóelőadását Illés Vanda, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztály vezetője tartotta, aki az ajándéktárgy fogalmának tisztázásán túl személyes tapasztalatairól számolt be a kézműves alkotások zsűrizéseivel kapcsolatban. A népi iparművészeti alkotások minősítési rendszerében azok az ajándéktárgyak kaphatnak jelölés nélküli zsűriszámot, amelyek sokszorosításra alkalmasak, viszonylag kevés munkával előállíthatóak, ugyanakkor technikájukban, megmunkáltságukban és stílusukban egyértelműen a népművészet hagyományait viszik tovább. Előadásában hangsúlyozta, hogy az ajándéktárgy akkor válik értékelhető alkotássá, – ami megóv a giccstől – ha funkció van rendelve hozzá. Ennek illusztrálására számtalan példát, fotót mutatott be.

 

A konferencia következő előadója Kölcseyné Balázs Mária, a Szent István Egyetem tanársegédje volt, aki a népi kézműves alkotások értékesítését segítő marketing és reklám fogásokról tartott előadást. „Csak a mindig ugyanoda hulló esőcsepp vájja ki a követ: a folyamatos reklám adja el a terméket.” – ezzel a Nógrádi Gábor gondolattal kezdte az előadó a prezentációját. A hallgatóság egy marketinges gyorstalpalón érezhette magát, mindezt úgy, hogy végig róluk szólt, nekik szólt, megtudhatták melyek azok az eszközök, amelyek az „árut” a marketing szó jelentése szerint „piacra viszik”. Természetesen elhangzottak olyan marketinges kulcsszavak is, mint a marketing-mix, P-k és C-k, termék életciklus, márkázás, brand, de mindez jó példákkal, saját Békés megyei alkotók példájával volt fűszerezve, mely mindenki számára érthetővé, sőt elérhetővé tette a témát. A népi kézműves tárgy értékesítésének sikere nagymértékben függ – persze a minőségi terméken túl – a megfelelő marketingkommunikációs eszközök kiválasztásától, legyen az egy jól kigondolt image, egy egyszerű logó, vagy meggyőző internetes jelenlét. A marketing eszközök közül a facebook adta lehetőségekről Alt Krisztina beszélt, aki több vállalkozás facebook oldalát kezeli sikeresen. Előadásában arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogy „Hogyan legyek látható a facebookon?”. Praktikus tanácsokkal látta el a hallgatóságot, hogy miként kell elindítani egy facebook oldalt, hogyan, mikor, milyen stratégiával célszerű hirdetni. Előadásában leszögezte, hogy a facebook nem teleshop, ide az emberek szórakozni járnak és nem vásárolni, a legfontosabb az érdeklődés felkeltése. Egy jól felépített stratégiával, egy ütős bemutatkozással, figyelemfelkeltő kulisszatitkokkal és rendszeres – mindig azonos időpontban megjelenő – posztolással könnyen sikerre vihető egy vállalkozás.

 

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület az utóbbi időben igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatát a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A konferencia ebéd előtti előadója Cseh István, a Kamara Kézműipari Tagozatának alelnöke volt, aki a két szervezet együttműködési lehetőségeire hívta fel a figyelmet és kérte a megjelentek partnerségét. A konferencia második felében Békés megyei mesterek – csipke, hímzés, faművesség, szövés, fazekasság, mézeskalács szakágban – tartottak referátumokat arról, hogy a különböző szakterületeken mit nevezhetünk ajándéktárgynak. Ízlésesen megmunkált, egyszerű, praktikus és a legfontosabb, hogy valamilyen funkcióval bíró ajándéktárgyra kaphattak a résztvevők példákat, meríthettek ötleteket. A konferenciát Pál Miklósné elnök asszony gondolatai zárták, amelyben megfogalmazta, hogy minden népi kézművességgel foglalkozó alkotó kreativitására van bízva, hogy milyen ajándéktárgyakat, „vásárfiát” visz a piacra, de ebben is a hagyomány tisztelete és a magas színvonal megtartása a lényeg, hiszen ezzel a kategóriával találkoznak a legszélesebb körben.