Értékteremtés, értékközvetítés és paradigmaváltás – Lezárult a „Tudomány és gyakorlat együttműködésben” műhelykonferencia-sorozat
2016. december 05. 11:26

Értékteremtés, értékközvetítés és paradigmaváltás – Lezárult a „Tudomány és gyakorlat együttműködésben” műhelykonferencia-sorozat

2016 novemberében a Nemzeti Művelődési Intézet négy hazai felsőoktatási intézmény együttműködésével szervezte meg a „Tudomány és gyakorlat együttműködésben” című műhelykonferencia-sorozatot. A tudományos roadshow célja az volt, hogy közvetlen párbeszédet teremtsen a közművelődési-közösségszervező szakma és a felsőoktatás szereplői között, feltárja a szakmaterület lehetőségeit, a paradigmaváltás szükségességét, felvázolja a terület jövőképét, továbbá felhívja a figyelmet a 2017 szeptemberében induló közösségszervezés alapszakra. A négy helyszínen megvalósult eseményeken összesen közel 350 érdeklődő vett részt a szakma képviselői, valamint a felsőoktatásban tanítók és hallgatók köréből.

A műhelykonferencia-sorozatnak célja, hogy a közösségszervezés alapszakot indítani kívánó összes felsőoktatási intézményben elinduljon/fejlődjön a szakmával közös párbeszéd. 2016-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem volt az esemény helyszíne, és 2017-ben újabb felsőoktatási intézményekkel folytatódik a sor. A 2016. évi események november hónapban, egynapos műhelykonferenciákként kerültek megrendezésre előadások, illetve műhelybeszélgetések formájában.




A tudományos rendezvényeken a résztvevők tájékoztatást kaphattak a Nemzeti Művelődési Intézet – mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösségi művelődés terén működő módszertani háttérintézménye – legfontosabb szakmai feladatairól, értékfeltáró, értékközvetítő és érték-visszaforgató szerepéről, társadalmi szövet-megerősítő, valamint az épített, tárgyi, szellemi örökségeket ápoló funkcióiról. A tájékoztatás a roadshow egyes állomásain „A közösségi művelődés feladatai és lehetőségei” címmel hangzott el Kárpáti Árpád főigazgató, illetve Hegedűs Katalin szakmai igazgató előadásában. Az intézmény feladatellátásának bemutatása mellett az előadások kiemeltek néhányat abból a számtalan szakmai projektből és platformból, ahol jelenleg is elhivatott szakembereket vár a hazai közművelődési intézményrendszer. Külön érdekessége volt az elhangzott tájékoztatóknak az információ átadáson túl a szakmai feladatok aktualitásainak ismertetése.

Az eseménysorozat a szakma gyakorlata és a tudomány találkozásának fontosságára, a történelmi gyökerek és a tudományos megközelítések változásainak szintézisére, a szakmai paradigmaváltásra hívta fel a figyelmet. Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet tudományos központvezetője, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar tanszékvezető főiskolai docense előadásában minden helyszínen kiemelte azokat a találkozási pontokat, ahol a gyakorlati munka és a tudomány képviselőinek együttműködése elsődlegesen fontos az elkövetkező időszakban a közművelődés-közösségszervezés terén:

- a felsőfokú képzések tartalmi fejlesztése,

- hálózatépítés és szakmai párbeszéd a szakma, a felsőoktatás és a tudomány képviselői között,

- tudományos és szakmai utánpótlás-gondozás,

- tudományos eredmények közzététele, megvitatása és beépítése a szakmai fejlesztésekbe,

- országos, nemzeti és nemzetközi tudományos kutatások generálása.

 

Ezek az együttműködések, és az ezekre épített fejlesztések hozzájárulhatnak a közművelődési-közösségszervező szakma tudományos pozíciójának erősítéséhez, a szakma társadalmi megbecsüléséhez.



Az eddigi szakmafejlesztési munkák egyik sikere a 2017 szeptemberében induló új közösségszervezés alapszak. A hároméves képzés alatt Bachelor (BA) diplomát szerző közösségszervező szakemberek a közösségi művelődés, a humánfejlesztés és az ifjúságsegítés területén, intézményekben, szervezetekben, településeken, közösségekben és a közösségi művelődés, a felnőttképzés, valamint az ifjúsági szolgáltatás különböző színterein közvetlen tervező, szervező, irányító, értékelő, illetve koordinátori, animátori munkaköröket, feladatokat fognak ellátni. A felsőoktatás és a szakma képviselőinek közös felelőssége, hogy milyen képzési tartalommal, szakmai gyakorlattal működtetjük a jövő közművelődési-közösségszervező szakembereinek diplomát adó képzését.

 

Az előadások mellett a műhelykonferencia-sorozat kiemelt hangsúlyt fektetett a kérdésekre és a hozzászólási lehetőségekre is. Ezt a tudományos párbeszédet üdvözölték a szakma elméleti és gyakorlati szereplői: a szakma és a felsőoktatási képzőhelyek szakemberei, valamint a képzőhelyek hallgatói több aktuális témakörben fogalmazták meg kérdéseiket, észrevételeiket. Egyebek között szó esett a közművelődés-közösségszervezés tudományos és interdiszciplináris szerepéről, a szakmai gyakorlat átalakulásáról és a portfólióról, a duális képzés lehetőségeiről, a szakma munkaerő-piaci helyzetéről, a szakmai gyakorlat fontosságáról, a szak(ma)marketingről, a nemzetközi konferenciák, programok köréről, valamint a szakterület jövőjéről és az életpályamodellről. Ez a fajta szakmai interakció alkalmat teremtett a szakmai bizonytalanságok feltárására és tisztázására is, így hiánypótló, tájékoztató és interaktív fórumként szolgált a közművelődési-közösségszervező szakma számára.


A szakmai konzultáció a szakterület aktualitásainak nyomon követésével folytatódik új helyszíneken a következő évben.  A terület átalakulásának paradigmaváltásai és a felsőfokú képzés megújulása miatt kiemelten fontos a szakmai párbeszéd folytatása többek között konferenciák, műhelymunkák, kutatások, valamint szakmai és tudományos publikációk segítségével.