Módszertani segédanyagok

Az alábbi linken hozzáférhető és letölthető az Európai Kulturális Útvonalakhoz csatlakozó vagy csatlakozni készülő szervezetek és intézmények számára különösen praktikus módszertani tanácsokat nyújtó „Gyakorlati útmutató”. 

Az összeállítás az Ausztria Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztériuma „Cultural Routes - A Practical Guide”kiadványa alapján készült, lépésről-lépésre mutatja be csatlakozási folyamatot és választ ad a legfontosabb, a pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekre. (Bővebben a kiadványról...)

 /storage/files/files/europai_kulturalis_utvonalak_gyakorlati_utmutato,pdf típusú fájlGyakorlati útmutató

 

A CM/Res(2010)52. számú határozat melléklete


Szabályok

„Az Európa Tanács Kulturális Útvonala” minősítést olyan projektek kaphatják meg, amelyek az itt következő első fejezetben felsorolt választhatósági feltételeknek megfelelő téma köré épülnek fel, a második fejezetben felsorolt valamelyik tevékenységi körhöz illeszkednek és a harmadik fejezetben felsorolt kritériumoknak megfelelően egy hálózat terjeszt fel.


I. A témák választhatósági kritériumának listája

A választott témáknak eleget kell tenniük a következő valamennyi feltételnek:

1. A témának reprezentálnia kell az európai értékeket és több európai országnak kell magáénak vallania;
2. A témának kutatás és fejlesztés tárgyát kell képeznie Európa különböző régióiból származó pluridisziplináris szakértő csoportok által, azért hogy a témát közös érvelésen alapuló projektek és programok keretében lehessen feldolgozni;
3. A témának az európai emlékezetet, történelmet és örökséget kell reprezentálnia és hozzájárulnia a mai Európa sokszínűségének értelmezéséhez;
4. A téma alkalmas kell, hogy legyen kulturális és nevelő célzatú ifjúsági cserék megvalósítására és illeszkednie kell az Európa Tanács e területen vallott célkitűzéseihez;
5. A témának a kulturális turizmus és a fenntartható fejlődés terültén új kezdeményezéseket, példaértékű és innovatív projekteket kell szülnie;
6. A témának lehetővé kell tennie turisztikai termékek fejlesztését együttműködve a turizmus szereplőivel, valamint a legkülönfélébb közönséget, beleértve az iskolai közönséget, célzó termékek fejlesztését.
II) A prioritást élvező tevékenységi körök listája

 

A projekteknek illeszkednie kell a következő, prioritást élvező tevékenységi körökhöz és mindegyiknek meg kell felelnie az itt felsorolt kritériumoknak:

1. Együttműködés a kutatás és a fejlesztés területén

A projekteknek:
- összefogó szerepet kell betölteniük nagy európai témákban, levetővé téve szétszórt ismeretek összefoglalását;
- meg kell világítaniuk, miért képvisel a választott téma több, közös európai kultúrára jellemző értékeket;
- be kell mutatni, honnan származnak ezek az értékek és meg kell jeleníteni azt a sokféleséget, amelyben testet öltenek Európában;
- interdisziplináris kutatás és elemzés tárgyát kell képeznie elméleti és gyakorlati szinten.


2. Az emlékezet, a történelem és az európai örökség bemutatása

A projekteknek:
- hangsúlyozniuk kell a materiális és immateriális örökséget, megmagyarázni azok történelmi jelentését és felszínre hozni összekötő szerepüket Európa különböző földrajzi területei között;
- szem előtt kell tartaniuk és népszerűsíteniük kell az Európa Tanács, az UNESCO és az ICOMOS munkáit, ajánlásait, egyezményeit és chartáit a restauráció, az örökségvédelem, az örökségmegőrzés, valamint a tájrendezés és a területrendezés témáiban;
- fel kell kutatniuk és hasznosítaniuk kell olyan európai helyszíneket, területeket, amelyeket a hagyományos turizmus eddig még nem fedezett fel és aknázott ki, mint például a vidéki környezet vagy az újfajta gazdaságra való átállás alá eső ipari területek ;
- tekintetbe kell venniük az európai etnikai és társadalmi kisebbségek materiális és immateriális örökségét;
- megfelelő képzések által a döntéshozókat, a terepen dolgozókat, valamint a nagyközönséget fogékonnyá kell tenniük az örökség komplex felfogására, védelmének fontosságára, értelmezésére és kommunikálására a fenntartható fejlődés keretén belül, valamint arra a tétre, amelyet az európai jövő szempontjából jelent.


3. Kulturális és nevelő célzatú európai ifjúsági cserék

A projekteknek:
- tartalmazniuk kell ifjúsági csoportokat érintő programokat, amelyek a valódi cserekapcsolatokat célozzák meg az európai állampolgárság fogalmának fejlesztése érdekében;
- lehetővé kell tenniük személyes és valódi tapasztalatok szerzését;
- elő kell segíteniük a deszegregációt, megszervezve eltérő társadalmi közegből és különböző európai régiókból származó fiatalok közös találkozóit;
- mintaprojekteket kell létrehozniuk korlátozott számú résztvevő országgal, amelyek végén olyan komoly értékelést kell megvalósítaniuk, amely során referenciául szolgáló prototípus születheik;
- olyan együttműködéseket kell kezdeményezniük, amelyek különböző szintű oktatási, képzési intézményeket fognak össze.


4. A kultúra és a művészetek kortárs gyakorlata

A projekteknek:
- lehetőséget kell teremteniük pluridisziplináris és interkulturális megközelítésből, a különböző európai országok különböző kifejezési módjai, kulturális és művészeti érzékenységük közötti konfrontációra és cserékre;
- olyan projekteket és művészi tevékenységeket kell ösztönözniük, amelyek az örökség és a kortárs kultúra közötti kapcsolatra épülnek;
- a kultúra és a művészetek kortárs gyakorlata során újító gyakorlatokat kell előtérbe helyezniük és ütköztetniük múltbéli tapasztalatokkal a vizuális művészetek, a színpadi művészetek, a népi kézművesség, az építészet, a zene, az irodalom vagy egyéb kulturális kifejezési formák területein;
- olyan programokat és partneri kapcsolatokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a szakemberek és a nem szakemberek közötti válaszfal lebontását, különösképpen a fiatalok művészetbe történő bevezetésével kapcsolatosan.


5. Kulturális turizmus és fenntartható kulturális fejlődés

A projekteknek:
- figyelembe kell venniük a helyi, regionális, nemzeti és európai sajátosságokat;
- aktív módon be kell vonniuk a sajtót és az audiovizuális médiát, valamint alkalmazniuk kell az elektronikus médiát a projektek kulturális céljainak népszerűsítése céljából;
- elő kell segíteniük a párbeszédet a városi és a vidéki kultúra, Dél és Észak, Nyugat és Kelet Európa, valamint a fejlett és az elmaradott területek között;
- szorgalmazniuk kell a párbeszédet és a megértést a többségi és a kisebbségi, a bennszülött és a bevándorlók kultúrái között;
- együttműködési lehetőségeket kell teremteniük Európa és más kontinensek között specifikus rokonságok alapján;
- a kulturális turizmus területén foglalkozniuk kell az emberek nevelésével, a döntéshozók fogékonnyá tételével az örökségvédelem iránt az adott terület fenntartható fejlődése, valamint a kínálat és a kereslet változatossá tétele keretén belül egy európai dimenzióval rendelkező minőségi turizmus kialakítása céljából;
- partneri viszonyt kell kiépíteni a turizmusban tevékenykedő állami és magán szervezettekkel minden potenciális közönséget megcélzó, turisztikai termékek és eszközök fejlesztése céljából.

 

III) A hálózatra vonatkozó kritériumok listája

A projektek kezdeményezőinek egy pluridisziplináris, az Európa Tanács több tagországában megjelenő hálózatokat kell létrehozniuk. A hálózatoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

- a hálózat partnerei által kiválasztott és elfogadott témában folytatott kutatásokra alapozva, a közös gondolkodás színtereinek kell lenniük;
- érinteniük kell az Európa Tanács több tagországát az egész projekt vagy a projekt csak egy-egy része kapcsán, nem kizártak a bilaterális kezdeményezések;
- az Európai Kulturális Egyezményt (STE nr 18.) aláíró országok közül a lehető legtöbbet kell bevonni a projektbe, adott esetben más országokat is;
- biztosítaniuk kell a projekt pénzügyi és szervezeti fenntarthatóságát;
- rendelkezniük kell jogi struktúrával vagy egyesület formájában vagy egyesületek szövetsége formájában;
- demokratikus módon kell működniük.

A projektjeik elbírálásra történő bemutatásakor, a hálózatoknak;
- fel kell mutatniuk egy együttes programot, meghatározni annak céljait, módszereit, partnereit, (aktuális és jövőbeli) résztvevő országait, tevékenységi köreit, valamint a program közép és hosszú távú együttes fejlesztési terveit;
- meg kell határozniuk az Európa Tanács különböző tagországaiból származó főbb kezdeményezőket, résztvevőket és egyéb potenciálisan a hálózathoz csatlakozó partnereket, valamint egyéb partnerszervezeteket;
- meg kell határozniuk a projekt által érintett földrajzi területeket;
- be kell mutatniuk a pénzügyi és működési terveket;
- csatolniuk kell a jogi formájukat létrehozó alapító okiratokat.


IV) A minősítés odaítélése

1. „Az Európa Tanács Kulturális Útvonala” minősítését a Kibővített Részleges Megállapodás Irányító Tanácsa ítéli oda, amely szükség esetén egy vagy több szakértő segítségét is kérheti, a CDCULT-tal (az Európa Tanács Kulturális Irányító Bizottsága) és a CDPATEP-vel (az Európa Tanács Kulturális Örökséggel és Tájjal Foglalkozó Iránytó Bizottsága) való egyeztetés után az Európa Tanács más szervezeteit és bizottságit is bevonhatja a bírálati folyamatba;

Ha a CDCULT és a CDPATEP véleménye elutasító, a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása szükséges a minősítés odaítéléséhez.

Azok a projektek és témák bátorítást élveznek, amelyek az Európa Tanács prioritást élvező politikai céljait hordozzák.

2. „Az Európa Tanács Kulturális Útvonala” minősítésének odaítélése után, a minősítésnek a maga teljes egészében, valamint az Európa Tanács lógójának kötelező jelleggel minden kommunikációs eszközön, beleértve a sajtóhíreket is, szerepelnie kell.

A hálózat egy olyan kézikönyvet (vagy vade mecum-ot) kap, amely a táblákra és az útjelzésekre vonatkozóan tartalmaz információkat.

A minősítésnek, valamint az Európa Tanács lógójának, ahol csak lehet szerepelnie kell a kulturális útvonalat jelező táblákon és útjelzéseken.

3. „Az Európa Tanács Kulturális Útvonala” minősítését elnyerő projekteket működtető hálózatok értékelése

A hálózatoknak háromévente jelentést kell tenniük, amely alapján a Kibővített Részleges Megállapodás Irányító Tanácsa értékeli programjukat és megbizonyosodik, hogy az I, II, III és IV.2. fejezetekben leírt feltételeknek továbbra is megfelelnek-e.

Ha a Kibővített Részleges Megállapodás Irányító Tanácsa úgy találja, hogy az I, II, III és IV.2. fejezetekben leírt feltételek nincsenek teljesítve, felszólítással él a feltételek teljesítése végett. Ha a felszólításnak egy éven belül nincs foganatja, a Kibővített Részleges Megállapodás Irányító Tanácsa a CDCULT -tal és a CDPATEP-vel való egyeztetés után visszavonhatja a minősítést.

Ha a CDCULT és a CDPATEP nem ért egyet a minősítés visszavonásával, a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása szükséges a minősítés visszavonásához.

Azok a hálózatok, amelyek a CM/Res(2007)12. számú határozat alapján kapták meg a minősítést, a jelen határozat IV.3-ban leírtak szerint szintén újraminősítés alá kerülnek.

A Kibővített Részleges Megállapodás Irányító Tanácsa dönt a jelen határozat megvalósításának módozatairól. E célból szabályzatot fogadhat el.