Az IKSZT-k szerepe a közösségi tervezésben - Beszámoló A Kacsótai IKSZT Szakmai műhelyről
2014. július 10. 11:13

A Nemzeti Művelődési Intézet TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése című projektjében az IKSZT-knek és Agóráknak szóló helyszíni tanácsadás és kutatás mellett szakmai műhelyeket is szervez. Ezek közül az elsőt 2014. június 19-én tartottuk a Baranya megyei Kacsótán.

A szakmai műhelymunka témája - reagálva a szakma előtt álló legsürgősebb feladatokra „Az IKSZT-k szerepe a közösségi tervezésben” volt. Az aktualitást a 2014-2020-as Uniós tervezési ciklus indulása adta, valamint az a tény, hogy az IKSZT-hálózat méretéből, valamint a munkatársak pályázati tapasztalatából következően helyi szintű tervezési folyamatok segítésére és országos szintű feladatok megvalósítására egyaránt alkalmas.

 

Helyszínként az alig több, mint 200 lakossal bíró Kacsótát választottuk, amely egyediségében is tipikus baranyai falu. Kacsótát köszöntőjében Papp Zoltán polgármester úr mutatta be, kiemelve az IKSZT központi szerepét település életében. Megtudtuk, hogy a 6-os számú főközlekedési út menti fekvés egyszerre áldás és átok, hiszen a jó közlekedés ára a nagy és egyre növekvő forgalom, amit állandó traffipax telepítésével lehetne, ha nem is csökkenteni, de mindenképpen biztonságosabbá tenni. A másik jelentős különbség a baranyai aprófalvakhoz képest, a helyi sajtüzem által biztosított munkahelyek száma, ami lehetővé teszi, a munkanélküliség minimális szinten tartását. Ennek ellenére Kacsóta nem gazdag település, de a helyi közösség és az Önkormányzat mindent megtesz az életlehetőségek javításáért, a hátrányos helyzetű családok integrációjáért. A sajtüzem minőségi munkájáról a Bábel Sajt Kft. jóvoltából a résztvevők már érkezéskor meggyőződhettek; a Kacsótai sajtokból, melyekből az arab világba is exportálnak, kis kóstoló várta a vendégeket.

 

A köszöntőt követően Dóri Éva, a Nemzeti Művelődési Intézet „Többcélú közösségi terek fejlesztése” című projektjének szakmai vezetője ismertette szakmai program célkitűzéseit, állomásait és a várt eredményeket. Előadásában kitért arra, hogy a projektben való együttműködés csak a TÁMOP 3.2.3 konstrukcióban nyertes IKSZT-k számára kötelező, de az Intézet kutatása ennél tágabb körre terjed ki, és természetesen - akár projekten kívül is - a szakmai együttműködés minden IKSZT munkatárs és címbirtokos szervezet számára nyitott.

 

Az alapos projektismertetést követően Tar Gyula a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Közösségi Fejlesztések Osztályának osztályvezetője volt segítségünkre a CLLD módszer (Community-Led Local Development: Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés) megismerésében. Az Osztályvezető úr kiemelte, hogy a módszer alapelveiben nem különbözik LEADER típusú közösségi tervezéstől, ugyanúgy szektorközi, területi alapú együttműködésre ösztönöz, de tágabb körben alkalmazható, nem csak vidéki, rurális térségekben. Kitért az országos tervezési folyamat állásra is, jelen fázisban a Magyar Kormány és az Európai Bizottság még az Operatív Programok véglegesítésén dolgozik, az intézményrendszer átalakításával párhuzamosan. Várhatóan a többi Operatív Programhoz hasonlóan, még 2014-ben elfogadják a Vidékfejlesztési Programot, amit a Helyi fejlesztési Stratégiák kidolgozása követ, s ezek után 2015 elején megalakulhatnak a Helyi Akció Csoportok. Mindemellett már látható, hogy az IKSZT-k szerepe a tervezés segítésén kívül és az MNVH végpontok biztosításán felül, az új rendszerben, az ún „Társadalmi befogadás előmozdítása, szegénység csökkentése, gazdasági fejlődés a vidéki területeken” 6. számú prioritás mentén megvalósított projektek generálása lesz.

 

Megtudhattuk, hogy IKSZT-k létrehozására 635 település nyert támogatást, a jelenlegi állás szerint pedig 449 működő IKSZT van Magyarországon. Ezen felül a Többfunkciós Szolgáltató Központok kialakítását célzó konstrukcióban további 180 beruházást támogattak. Tar Gyula ezen felül hangsúlyozta a hálózatok szerepét a vidékfejlesztésben, mindenkit bátorított a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájában való aktív részvételre valamint jó példaként kiemelte a nemzeti Művelődési Intézet és a NAKVI közötti együttműködést.

 

A helyi tervezés újabb szintjét mutatta be Haffner Tamás doktorandusz, a Baranya Megyei önkormányzat tanácsosa, aki „A Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a kultúra szolgálatában” címmel tartotta meg előadását. Kezdésként elmondta, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat feladatait a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása szabja meg, ami a területfejlesztési feladatokat regionális szintről megyei hatáskörébe utalta.

 

E munka során egy hosszabb távú 2030-ig szóló területfejlesztési koncepció készül, ehhez igazodva pedig, egy középtávú a 7-10 évre szóló a program, amely az 2014 és 2020 között rendelkezésre álló Európai Uniós fejlesztési források felhasználását is megalapozza. A stratégia célrendszere igazodik a Magyarország előtt álló jövőbeli kihívásokhoz, fókuszában a fenntarthatóság, az energiatudatosság és társadalmi felzárkózás állnak, természetesen a Baranya megyei sajátosságok figyelembe vételével, ennek illusztrálására álljon itt a területi célok felsorolása:

  • Hátrányos helyzetű, fejletlen gazdaságú térségek komplex fejlesztése Baranya megye nyugati felén (Ős-Dráva program területe, Szigetvár, Sásd térsége)
  • Termelési szerkezet átalakítás, gazdasági szemléletváltás Pécs és agglomerációja területén, illetve Komló és térségében
  • Helyi adottságokra, komparatív előnyökre és lehetőségekre épülő vidék- és gazdaságfejlesztés kiemelten Mohács-Bóly és Villány-Siklós-Harkány térségében;
  • Baranya megye horvát határmenti térsége határon átnyúló kapcsolatainak javítása elsősorban közlekedési, gazdasági téren.

 

A kulturális terület a társadalmi felzárkózás segítésében, kulturális- és örökségturizmus gazdagításában valamint a kreatív ipar fejlesztésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Végezetül Baranya Megyei Önkormányzat kulturális célú projektjeinek ismertetése következett: a már megvalósultak közül a pécsi „Múzeum utca” rekonstrukciója, a Tudásközpont felépítése, a Siklósi vár felújítása és szolgáltatás bővítése, a tervezettek közül pedig a Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum újranyitása és az Ormánsági fakazettás templomok (Kórós, Vejti, Zaláta, Nagycsány, Szaporca, Vajszló, Kémes, Drávaiványi) felújítása. Haffner Tamás búcsúzóul hozzátette, a jelenleg is zajló tervezési folyamat során a Baranya Megyei Önkormányzat a www.fejlodobaranya.hu weboldalra várja a további fejlesztési javaslatokat, véleményeket.

 

Az ebédszünet előtti utolsó programponton négyen is osztoztak: Szűcs Péter a Nemzeti Művelődési Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Irodájának munkatársa, Székely Rita az MNVH Győr-Moson-Sopron megyei referense, Lengyel Nóra a győrszemerei IKSZT vezetője és Nyáriné Sulyok Renáta a tényői IKSZT vezetője. A Győr-Moson-Sopron megyei kollégákat rövid bevezetéssel Szűcs Péter konferálta fel, majd Székely Rita számolt be jó gyakorlatként egy spontán kezdeményezésről, amit az ottani kollégák IKSZT-klubnak hívnak, s ami tulajdonképpen egy előre egyeztetett időpontban mindig változó helyszínen tartott egy fél-egynapos kötetlen eszmecsere. Csak az IKSZT klub helyszíne és időpontja biztos, a tematikát a résztvevő IKSZT-s kollégák örömei, büszkeségei, problémái szabják meg. A program része, hogy az IKSZT-n kívül bejárják a vendéglátó települést és igyekeznek első kézből benyomást szerezni a környezetről, majd kávé süti mellett megbeszélik az aktualitásokat és az előző találkozás óta történt eseményeket. Maga a program tulajdonképpen egy egész napos kávészünet, ami segít a kollégáknak a közös ötletelésben, visszacsatolást, megerősítést biztosít. A rendszeres találkozások jó hatással vannak a hálózati működésre, közösségi élményt adnak, erősítik a szakmai identitást, mindezt külső szakember bevonása és plusz források igénybe vétele nélkül.

A hálózati működés szép példáit adták a győrszemerei és tényői IKSZT-k működését bemutató kollégák. Mindkét IKSZT sikerrel pályázott a TÁMOP 3.2.3-B IKSZT-k számára kiírt konstrukciójában, s két közeli településről lévén szó aktívan együtt is működnek, nemcsak szakembereket, szakkörvezetőket „kölcsönöznek”, de nyitottak a szomszéd falu lakossága, fiataljai felé is. A győrszemerei IKSZT büszkesége a generációk közötti kapcsolatokat építő programok sikere, Lengyel Nóra prezentációjában láthattuk, hogy erre nemcsak a hagyományőrző, vagy azokat felelevenítő programok alkalmasak, hanem például egy fotóklub is. Emellett a fiatalok számára rengeteg élményt, játékos tanulási alkalmat biztosítanak a kreativitás fejlesztése, az önkifejezés támogatása és a környezeti nevelés segítségével.

 

A tényői IKSZT képviseletében Nyáriné Sulyok Renátától is hasonló sikerekről halhattunk beszámolót. Tényőn az IKSZT pályázati aktivitása egészen kiváló: a TÁMOP mellett LEADER pályázatok gazdái,  a Fiatalok Lendületben Program segítségével 6 környékbeli IKSZT-vel működnek együtt, de van olyan ifjúsági projektjük is ami három szomszédos IKSZT-t érint, és még az értéktár összeállítására is marad energia. A kézművesség és a színjátszás Tényőn is a helyi kulturális élet része, a honismereti szakkör az értéktár összeállításában segít, a környezeti nevelés pedig itt is nagyon népszerű, szerveztek már éjszakai lepkefogást fajmeghatározással, tavaszi túrát és a felfedezőutat a falu melletti vizes élőhelyekhez, de alkotnak hulladékból is hasznosat. Mindkét IKSZT a helyi igényekre szabva alakította ki programkínálatát, de ugyanakkor térségi kitekintéssel is rendelkeznek, hatékonyan osztják meg tudásukat, erőforrásaikat, szívesen vonják be programjaikba a szomszéd település lakosságát.

 

A délutáni programot a rövid ebédszünet után Garamvölgyi Tarkó Krisztina folytatta a Kacsótai IKSZT bemutatásával. Krisztina hasonlatával élve, falu méretéből adódóan az egész IKSZT-t és a használóit, üzemeltetőit adó közösséget egy nagy családként foghatjuk fel, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe, a szülőkön, a testvéreken és unokatestvéreken át a gyerekekig bezárólag. Az IKSZT adja az otthon melegét az egész közösség számára, ahol a betartandó szabályok a nem önmagukért valók, hanem mindenki érdekét szolgálják.

 

A kézművesség és a kreativitást, kézügyességet igénylő foglalkozások Kacsótán is népszerűek, olyannyira hogy sok esetben a helyi lakosok internetről ellesett technikákat ajánlva jönnek, hogy ezt vagy azt csináljuk meg közösen. A közösségi ünnepekre műsorral készülnek a gyerekek, ami mindig igazi családi program. A fiatalok számára a legnépszerűbb szolgáltatás az internet-használat. Számítógépből természetesen sosincs elég, hiszen sok család ezt nem tudja a gyerekeknek biztosítani, ezért gépidő beosztás a konfliktuskezelés és szervezés igazi próbája.

 

A szakmai nap utolsó tervezett programja egy tervezési gyakorlat lefolytatása world café módszerrel. A műhelyt Dóri Éva vezette, három asztalt állított össze, három kérdéssel: „1. Mink van?, 2. Mi adható hozzá?, 3. Szerepek és szereplők?„ Moderálásra felkérte Budinszky Istvánt, Tar Gyulát, és jelen sorok íróját Kovács Gábort, mottóul „Az IKSZT, mint tudásközvetítő tér” állítás szolgált. Szakmai vezetőnk leleményes módon három olyan csoportra osztotta a résztvevőket, amelyekben azonos arányban képviseltettek civil és önkormányzati IKSZT címbirtokosok, valamint kormányzati szakmai szereplők. A csoportok 15 percet tölthettek egy asztalnál, ahol a moderátor segítségével körüljárták az adott témát, majd papírra vetették észrevételeiket, aztán az idő leteltével asztalt cseréltek és következőnél folytatták egy másik téma boncolgatását és itt is hozzátettek valamit a már rögzített információkhoz, majd következett a harmadik asztal. Ilyen módon minden résztvevő minden témához hozzászólhatott és viszonylag rövid idő alatt alapos ismeretekre tettünk szert. Az elkészült jegyzeteket a moderátorok foglalták össze, annak érdekében, hogy a csoport teljes képet kapjon a munka eredményéről.

 

A tanulságos eredmények mellett a módszer ismerete fontos lehet a közösségi tervezés gyakorlatában is, például helyzetelemzések készítésekor, hiszen rendszerezett módon, aránylag sok információ és vélemény megismerhető segítségével.

 

A Szakmai nap végeztével átalakultunk fórummá. Szóba kerültek a Nemzeti Művelődési Intézet által indított közművelődési képzések, a NAKVI közösségi animátor képzései, és az Intézet TÁMOP 3.2.3 projektjében szervezett képzések is. A lehetőségek kitárgyalása után megköszöntük a szívélyes vendéglátást és búcsút intettünk a vendégszerető Kacsótának.