Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája

Két évtized a közösség szolgálatában – közösségfejlesztés Hajdú-Bihar megyében
2016. október 27. 15:54

Huszonöt esztendeje indult el a közösségfejlesztő munka Hajdú-Bihar megyében. Ennek jegyében rendezett szakmai tanácskozást a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája és a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány a Közösségi Művelődési Napok programsorozat keretében. A találkozónak a Debreceni Művelődési Központ adott helyet. 

A mintegy harminc megjelent szakembert Angyal László, a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának vezetője köszöntötte, majd Groskáné Piránszki Irén, a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány elnöke beszélt a húsz év alatt lezajlott folyamatokról, ezek eredményéről, de mindenekelőtt saját emlékeiről, élményeiről. Szubjektív visszatekintéséből kibontakozott a 80-as és a 90-es évek, a rendszerváltás bizonytalan, kihívásokkal teli időszaka, az egyén és a népművelői szakma útkeresése, amiben a közösségfejlesztés egy új szemléletmódot, szerepértelmezést, sokak számára kapaszkodót jelentett.

Érdemes megemlíteni azoknak a szakembereknek a nevét, akik annak idején a megyében elsőként kezdték el keresni a lehetőségét annak, hogyan tudnák a helyi közösségeket bátorítani és segíteni, majd 1992. március 17-én Debrecenben megalapították a Közösségfejlesztők Hajdú-Bihar megyei Egyesületét:

Csősz Klára, a hajdúhadházi Csokonai Művelődési Ház egykori vezetője, Dr. Fülepné Sipos Ilona, a Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár volt igazgatója, Galgóczi Lászlóné – sajnos ő már nincs közöttünk, Groskáné Piránszki Irén, a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány elnöke, Józsa Kálmánné Nagyrábéról, Kissné Pásztor Irma, a Bihar Közösségeiért Alapítvány elnöke, Lajsz Julianna, a biharnagybajomi Szűcs Sándor Művelődési Ház igazgatója, Rácz Erzsébet, aki bár más területen dolgozik, de ma is tagja a Közösségfejlesztők Egyesületének, Varga Matild közösségfejlesztő Szabolcs Szatmár Bereg megyéből, és Vincze Béla, a Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület elnöke.

Az előadás során elhangzott, hogy a közösségfejlesztés – bármennyire is tanulható maga a szakma –, a szakember elkötelezettségén és személyiségén is múlik. Elkötelezettség, hitelesség, szakmai eszköztárat felvonultató felkészültség: ezek az eredményes munka feltételei. Kulcsszavai pedig a bátorítás, az információk átadása, az együttműködés, a részvétel és a képessé tétel. S bár a tevékenység fókuszai, cselekvési technikái változtak az eltelt két évtized során, bizonyossá vált, hogy a közösségfejlesztés a helyi társadalom fejlesztésének hatékony és nélkülözhetetlen eszköze.

A következő előadó Balogh Sándorné közösségfejlesztő volt, aki a nagyrábéi ifjúsági felmérések módszereit és eredményeit mutatta be. „Szeretnék egy olyan közösségnek a tagja lenni, ahol jól érzem magam, és amit segíthetek magam is.” – idézte fel egy nagyrábéi fiatal annak idején elhangzott szavait, melyek a közösségfejlesztés lényegét fejezik ki: Mit szeretnék? És mit tennék érte?

Rövid kávészünet után kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét, amelynek témája egy készülő interjúkötet koncepciója volt. A tervezett kiadvány szerzői azokat a szakembereket kívánják megszólaltatni, akik a hajdú-bihari közösségfejlesztési folyamatokat elindították, a különböző közösségek munkájában és életében aktívan részt vettek.

Angyal László területi koordinátor gondolatébresztőként felvetett néhány témát, melyek a kötet indító kérdései is lehetnek: személyes életutak, életpályák bemutatása, illetve azok a motivációk, amelyek erre a pályára vezették az interjú-alanyokat. Ezután a résztvevők mondták el gondolataikat, javaslataikat, ötleteiket a kiadvánnyal kapcsolatban.

Az interjúk elkészülte után az iroda jövőre szeretné a kötetet megjelentetni.

 

Jánosik Erika szakmai asszisztens