Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája

A kis lépések művészete – Közösségfejlesztő szakmai nap Nyíracsádon
2016. szeptember 23. 10:34

Közösségfejlesztés – együttműködés – értékmentés: ezzel a címmel rendezett szakmai napot a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája és a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány. A Közösségi Művelődési Napok programsorozatban megvalósuló tanácskozásnak a nyíracsádi Ligetalja Közművelődési és Turisztikai Központ adott helyet 2016. szeptember 21-én. A térség művelődési házait, önkormányzatait és civil szervezeteit mintegy ötven szakember képviselte. 

A résztvevőket Sándor Edit, a vendéglátó intézmény igazgatója köszöntötte, a házigazda önkormányzat nevében pedig Kiss Józsefné, a kulturális bizottság, illetve a Jövőnk Reménységei Alapítvány Kuratóriumának elnöke fejezte ki örömét, hogy – amint fogalmazott – Nyíracsád, mint valódi kis „ékszerdoboz” megmutathatja kincseit a tanácskozás résztvevőinek. Nyitó előadásában Groskáné Piránszki Irén, a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány elnöke bemutatta a szakmai nap előadóit és az egyesületeiket összefogó, országos hatókörű ernyőszervezetet, a „proHálót”. A Nyíregyházától Pécsig „szőtt” háló több, mint egy évtizede segíti a civil szervezetek munkáját a szakmaiság, a hitelesség, a megbízhatóság és a függetlenség irányelveit szem előtt tartva. A közösségfejlesztés lényegében egy társadalomfejlesztő folyamat, mondta az elnök asszony, a kis lépések művészete, amely hosszú távon fejti ki hatását. Kulcsszavai az információ átadás, az együttműködés, a bátorítás a közös cselekvésre, valamint a partnerség, amelyben a kockázat és a siker is közös. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében számoltak be a különböző civil szervezetek egy-egy különösen sikeres projektjükről, jó gyakorlatukról.

Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára egy ifjúsági közösségi felmérés eredményeit mutatta be. Mint mondta, négy kistelepülésen keresték fel a 14-27 év közötti fiatalokat és azt a - mostanában egyre népszerűbb – módszert választották, hogy bevonták az érintetteket a kutatásba, így önkéntes fiatalok kérdezgették a kortársaikat. A felmérés eredményei alapján végzett közösségépítés hatására ifjúsági klubok alakultak a településeken, amelyek az önkormányzatokkal és a helyi művelődési házakkal is jó kapcsolatot ápolnak, s ez segíti fennmaradásukat, továbbfejlődésüket.

Gerencsér Balázs, a budapesti Nonprofit Információs Oktatóközpont Alapítvány igazgatója a közösségi adományozásról és adománygyűjtésről tartott előadást. Mint mondta 30 hónap alatt 150 sikeres projektjük volt, 60 millió forintot sikerült összegyűjteni 6700 adományozótól. Mindez azt mutatja, magyarázta az előadó, hogy az emberek szívesen adakoznak jó célokra, ha megfelelő módon szólítják meg őket. Ebben ma már az online felületek kikerülhetetlenek, az alapítvány is ezekre épít: a nonprofit.hu, az adhat.hu és az adjukossze.hu honlapokra és az adhat telefonvonalra. A pécsi Nevelők Háza Egyesület képviseletében Hajnal Zsolt „Pecswork” - közösségszövetek a városban címmel beszélt az egyesület szervezetfejlesztő munkájáról. A hároméves hálózati programban 26 szervezetet fogtak össze és fejlesztettek, bővítettek az Oszlói Egyetemmel partnerségben.

Az Észak-borsodi hátrányos helyzetű régió társadalomfejlesztési lehetőségeit Kovács Kamilla, a miskolci Regionális Civil Központ Alapítvány projektvezetője ismertette a résztvevőkkel. Különösen a sikertörténetként elkönyvelhető, bár még közel sem befejezett, Hernádpetriben zajló közösségfejlesztő munkát mutatta be. Az alig kétszáz fős, mélyszegénységben élő falu polgármestere maga kért segítséget az alapítványtól, amely a helyzetfelmérés után egy turisztikai fejlesztés tervet dolgozott ki a településre, figyelembe véve a falu gazdag földrajzi adottságait és közelségét más turisztikai célpontokhoz. Az erdei túrák, portalátogatások, szabadtéri sütés-főzés élménydús alkalmaira felfűzött programok célcsoportjai elsősorban az iskolások és a pedagógusok, hiszen Hernádpetri ideális célpontja lehet az osztálykirándulásoknak, a helyi szolgáltatások értékesítése pedig megélhetést adhat a családoknak.

A tanácskozás az előadásokat követően műhelymunkával folytatódott, amelyben négy csoportra osztva vettek részt az érdeklődők. A csoportok a korreferátumok témájához kapcsolódva négy helyszínen folytattak tartalmas eszmecserét. A helyszínek - a művelődési központ, a könyvtár, a református templom és a Malom Galéria néhány percnyi sétára egymástól -, egyúttal segítettek felfedezni, megismerni Nyíracsád nevezetességeit. Egy-egy műhelyfoglalkozás mintegy harminc percig tartott, majd a csoportok váltották egymást. Így minden résztvevő kapcsolódhatott mind a négy témához és helyszínhez. A módszer nagy tetszést aratott a szakemberek körében, hiszen nem vált „parttalanná” a beszélgetés, mindenki a lényegre igyekezett koncentrálni és röviden kifejteni véleményét, tapasztalatait vagy éppen feltenni kérdéseit. Az Árpád-kori templom, a Malom Galéria Holló László- és Prokop Péter festmény-, valamint a könyvtár helytörténeti fotógyűjteménye pedig új ismeretekkel gazdagította a vendégeket.

A tanácskozás zárásaként minden műhelyvezető beszámolt az eszmecserék tanulságairól, a megfogalmazott jó ötleteket, kérdéseket pedig csokorba gyűjtötték, hogy otthon tovább gondolhassák azokat s így folytatódhasson a munka, amelynek további eredményeiről a következő szakmai napon számolnak majd be az érintettek. Október 26-án Nagyrábén ugyanis folytatódik a Közösségi Művelődési Napok rendezvénysorozata a közösségfejlesztés kérdéseivel és témájával, annál is inkább, mert a hajdú-bihari fejlesztő munka onnan indult el két évtizeddel ezelőtt. A vendégek a távozás előtt a helyiek gasztronómiai értéktárába is betekintést nyerhettek és megkóstolhatták a jellegzetes, nyírségi, édes káposztából készült, paradicsomos töltött káposztát.

 

R. Simor Katalin