A település társadalmi vállalkozás
2016. december 06. 09:23

A település társadalmi vállalkozás

A Nemzeti Művelődési Intézet  Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központja 2016. november 15-16-án „Együtt, Egymástól” – Sokszínű társadalmi vállalkozások címmel műhelykonferenciát szervezett Hajdúnánáson.

Miért tekinthető a település társadalmi vállalkozásnak a polgármesterek szemszögéből és, hogy mik azok a társadalmi vállalkozások, hogyan tipizálhatók, mennyiben és hogyan járulnak hozzá a helyi foglalkoztatáshoz, a társadalmi értékek létrehozásához? E kérdésköröket vizsgálta az a kétnapos műhelykonferencia, melynek célja, vonzóvá és elérhetővé tenni a társadalmi vállalkozásokat a résztvevők számára, túl a társadalmi vállalkozások sokszínűségének jó gyakorlatokkal történő bemutatásán.

 

A műhelykonferencia nyitó előadásában Prof. Dr. G. Fekete Éva egyetemi tanár az amerikai társadalmi vállalkozás fogalommagyarázatából indítva jutott el az európai értelmezéshez, melynek fő dimenziói a társadalmi hatás elsősége a profitszerzés felett és a profit visszaforgatásában ragadható meg. Elmondta, hogy a társadalmi vállalkozással kapcsolatban több féle fogalom ismeretes, és hogy a társadalmi vállalkozási feltételek hasonlók, mint a közösségi térségfejlesztés feltételei. Mindkettő fontos előfeltétele a lefedetlen szükségletek és a változás szükségességének felismerése.

Előadásában a társadalmi vállalkozások hazai típusairól is szólt, így a közszolgáltató nonprofit gazdasági társaságokról, az üzletelő civil szervezetekről, a foglalkoztató és többletjövedelemhez juttató társadalmi együttműködésekről, a komplex helyi fejlesztő - közösségi vállalkozásokról, a társadalmi start-up vállalkozásokról és a szolidáris gazdaság kezdeményezésekről.

Létezik további csoportosítás, mely a társadalmi vállalkozást, mint társadalmi innováció, mint közösségi cselekvés, mint szociális vállalkozás, és mint professzió írja le. Előadása végén a helyi gazdaságfejlesztés és a közösségfejlesztés közötti kapcsolatot elemezte. Elmondta, hogy ő, mint helyi gazdaságfejlesztő jutott arra a végső következtetésre, hogy egyetlen gazdaságfejlesztés sem lehet sikeres helyi közösségfejlesztés nélkül. Utalt arra, hogy a Vercseg Ilona által fémjelzett Közösségfejlesztők Egyesülete is hasonló utat járt be évtizedes munkája során. Társadalom jobbító tevékenységük kezdetben a helyi közösségek cselekvő- és kezdeményezőképességének fejlesztésére irányult csupán, a helyi gazdaságfejlesztés, mint eszköz csak a későbbiekben jelent meg célrendszerükben.

 

A műhelykonferencia következő részében a társadalmi vállalkozások körébe tartozó sikeres szociális vállalkozások mutatkoztak be. Elsőként a Bácsalmási Portéka brand-del ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői. Németh Balázs, Bácsalmás polgármestere elmondta, a közfoglalkoztatási program segíti a munkanélküliség csökkentését, jelenleg 160 főt foglalkoztatnak. Filozófiájukban „input” a szociális érzékenység, „output” az almalé, végső céljuk az önfenntartó település modell megvalósítása. Barta Tiborné a szociális szövetkezet ügyvezetője bemutatta azt az utat, mely az élelmiszeripari termékek termeléstől a feldolgozáson át a szociális szövetkezet által működtetett Egészséges Bácsalmásért mintaboltban történő értékesítésig tart, és amely a közfoglalkoztatási program révén valósult meg. Hasonló utat járt be a Bácsalmástól jóval kisebb lélekszámú Hajdú-Bihar megyei település, Magyarhomorog is, amikor arról döntött, hogy a közfoglalkoztatási programot községük javára fordítják. Itt is a közfoglalkoztatás indította el az önkormányzat tulajdonát képező termőföldeken az élelmiszeripari termékek előállítását, mellyel ellátják a közétkeztetést. 2015-ben már felesleg is képződött, melyet a Menza program keretében értékesítettek. Létrehozták a szociális szövetkezetet, de nem látták biztosítottnak annak fenntarthatóságát, így azt szüneteltették. Az elmúlt év jó termése, a feldolgozott és védjeggyé vált „Homorogi Ízek” sikere, a varroda és szőnyegszövő üzem, a szociális bolt kialakítása, valamint a sütemény - száraztészta készítés beindítása - jegyezte meg Barabás Károlyné polgármester asszony előadása végén, lehet az alapja annak, hogy életre keltsék a már korábban bejegyzett társadalmi vállalkozásukat, a Magyarhomorogi Szociális Szövetkezetet.

 

Az élelmiszeripari termékek piacra jutását segíti az a közösségi alapon szerveződő társadalmi vállalkozás, melyet Zalatnai László önkéntes mutatott be „Nyíregyházi Kosár közösség” címmel. A Nyíregyházi Kosár bevásárló közösség egy civil kezdeményezés, kvázi társadalmi vállalkozás, mely a helyi gazdaság megerősítésén, annak újraélesztésén dolgozik oly módon, hogy segíti a termelőt a piacra, a fogyasztót a minőségileg ellenőrzött, egészséges táplálékhoz jutásban. A termelő és a vásárló között az önkéntes közösség képezi a hidat. Filozófiájuk: „Ismerd meg azt, aki a tányérodra valót előállítja!” Amit a Kosár Közösség szolgáltatásként hozzátesz, rendszeres vásárlási lehetőség biztosítása kellemes, jól megközelíthető környezetben, valódi közösségi létformát, közvetlen kapcsolatot a termelőnek a vevővel, a vevőnek a termelővel.

„Ad valami pluszt. Egy kis terméket, egy élményt, személyes kapcsolatot, jó hangulatot, elit klub érzését vagy azt az érzést, hogy tudatos fogyasztó vagyok. Ez nagyon fontos, mert ez az igazi versenyelőny a multikkal szemben. A személyesség, az erre épülő bizalom.” - fogalmazott előadásában Zalatnai László. Szólt arról, hogy a társadalmi jó elemei a kosár közösségben, hogy helyben maradnak a jövedelmek, csökken a munkanélküliség, közösségek jönnek létre, a termelő és a fogyasztó közötti bizalom erősödik, jelentősen csökken a kiszolgáltatottság és az ökológiai lábnyom, ami végső soron hozzájárul a mezőgazdasági tudás megőrzéséhez és a tapasztalatok átadásához.

 

Az önkormányzati szerepvállalással létrejövő szociális vállalkozások bemutatását a délelőtt végén a műhelykonferenciának helyt adó Hajdúnánás város polgármestere, Szólláth Tibor rövid előadása zárta. Beszélt arról, hogy az értékteremtő közfoglalkoztatási programot hogyan valósították, hogy a startmunka mintaprogramjaiból hogyan jutottak el a szociális szövetkezetek megalapításáig és hogyan jött létre 2013-ban saját márkájuk, a Nánási Portéka. Majd szólt arról is, hogy milyen utat jártak be a szociális földmunka kapcsán, hogyan sikerült a munka becsületének visszaállítása, a feledésbe merült tudás visszatanítása a szociális segítségnyújtás. Végezetül arról beszélt, hogy a helyi fogyasztás összekapcsolása a helyi termeléssel eredményezte a Bocskai Korona, mint helyi fizetési eszköz bevezetését, mely ma már felhasználható a nagyobb hajdúvárosokban, közöttük Hajdúhadház, Vámospércs, és akár Balmazújvárosban is. 

Előadását követően a műhelykonferencia résztvevői tanulócsoporttá átalakulva egy tapasztalati tanulási programban vettek részt 3 óra időtartamban, melynek keretében megismerhették a Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet telephelyén a savanyító- és a húsüzemet, ahol a konflitálás folyamatát - a hőkezelési eljárást - tanulmányozhatták, az Aranyszalma Alkotóházat, mely Reszeginé Nagy Mária népi iparművész szalmafonás alkotásainak ad otthont (nyaranta élő tájházként alkotó táborok helyszíne, egész évben pedig szálláshelyként üzemel). Itt kerültek bemutatásra a Nánási Portéka termékei ételkóstolóval egybekötve, valamint a Bocskai Korona címletei. Harmadik állomáshelyként a látóút résztvevői a Helytörténeti Gyűjteménybe látogattak el, ahol a több mint 150 éves múltra visszatekintő szalmafonás mesterség tárgyi emlékeivel ismerkedhettek meg. Nagy érdeklődés övezte a Helyi Sajátosság műhelyét. Megtekinthették a szalmafonást, a fazekas munkát, a nemezelést és végül a varrodát is. A látóút során közvetlenül kérdezhettek a helyszíneket bemutató munkatársaktól, megismerhettek munkafolyamatokat és kész termékeket. A látóút Kendereskertben zárult, ahol a két tanuló csoport újratalálkozott.  Kendereskertről megtudták, hogy azt a Kéky Lajos Művelődési Központ üzemelteti, tölti meg tartalmas programokkal, és hogy évente több ezren keresik fel a kisállat simogatót és az ott folyó hagyományos gazdaságot, valamint az élő Pásztormúzeumot.

A késő délután újra konferencia keretek között zajlott. Ebben a szakaszban olyan társadalmi vállalkozások kerültek bemutatásra, ahol az innováció képezte a vállalkozás alapját. A bemutatott Re-Cikli Műhely abból az egyszerű társadalmi igényből táplálkozott, hogy faluhelyen a legfőbb közlekedési eszköz a bicikli. Helyi szükséglet van rá, nincs munkahely, nincs szolgáltatás, melyből egyenesen következett, hogy olyan társadalmi vállalkozást lenne érdemes létrehozni, melyben az üzleti cél és a társadalmi cél egyenlő mértékben jelen van, vezette fel Varjú Tamás szociológus a Re-Cikli Műhely egyik megálmodója előadását. Elmondta, hogy szolgáltatásukkal az elmaradott baktalórántházi kistérség munkahely és szolgáltatás bővítése valósult meg. Szólt arról, hogy társadalmi vállalkozásuk egy dunántúli térségben, Devecserben is elindult. Előadása végén a fel nem használt bicikli alkatrészek újrahasznosítására innovatív megoldásokat mutatott be, így egy olvasó lámpát, valamint egy asztali mécsest is, mely bicikli láncból készült.

Jól nyomon követhető volt a társadalmi innováció a békési Szent Lázár Alapítvány által bemutatott jó gyakorlatban is. Kovács Ildikó igazgató asszony a Szent Lázár Alapítvány keretében nemcsak arra vállalkozott, hogy a megváltozott munkaképességűeket segítse a munkaerő piacra való visszajutásukban, és ennek érdekében élelmiszeripari termékek előállítása és értékesítése során az abban résztvevőket új kompetenciákkal gazdagítsa, hanem a békési cigányok ősi mesterségének a hálókötésnek átörökítésére is. Így szélesedett a Szent Lázár Alapítvány termékstruktúrája a sporthálóval, mely mára az egyik legjobban jövedelmező ágazatuk a varroda mellett.

A műhelykonferencia erre a napra tervezett utolsó előadása az ösztönző forrásokról szólt, olyanokról melyek társadalmi vállalkozások létrejöttét vagy megerősödését szolgálják. E rendelkezésre álló lehetséges forrásokról az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Észak-Alföldi Ügyfélszolgálati Irodájának munkatársa, Tőzsér Veronika szólt. Bevezetőjében említést tett arról, hogy az OFA milyen szerepet vállal, vállalt a társadalmi vállalkozások fejlesztésében mind a szociális szövetkezetek létrehozása, mind a PiacTárs projekt keretében, végezetül bemutatta a GINOP-5.1.3.-16. programot és a Hozzáadott Helyi Érték Díj pályázatot.

A nap hátralévő részében műhelyfoglalkozás keretében a résztvevők bemutatkozására és a helyben érzékelhető társadalmi problémák feltárására került sor szűk másfél órában. A résztvevők között jelen lévő 14 polgármester a legégetőbb helyi társadalmi problémaként a munkanélküliséget, az aktivitás és a közösségek hiányát, a gyenge civil szervezeti ellátottságot említette meg. Egy képzeletbeli 10-es skálán a 9-10. helyen álltak arra reflektálva, hogy ebben a pillanatban mennyire érzik úgy, hogy szívesen vállalkoznának.  A 8-9-10. helyen foglaltak helyet a civil szervezeti képviselők, míg a közművelődési intézményeket képviselőket nagyobb szórás jellemezte. Ők többnyire a 3-tól 6-ig terjedő fokozathoz érezték magukat közel.  E késő esti műhely emlékezetes pontja a „település, társadalmi vállalkozás” megállapítás kapcsán kerekedett beszélgetés, melyet Árpádhalom polgármestere, Szarka Attila fogalmazott meg, és melyhez több polgármester csatlakozott, alátámasztva azzal, hogy az önellátás és önfenntartás érdekében nincs más út számukra, éppen ezért a település jövőjét a közösségi vállalkozások és azok sikerei határozzák meg.

Az értékes programokban és aktivitásokban igen gazdag nap a késő éjszakáig folytatódott informális keretek között. A műhelykonferencia második napja olyan társadalmi vállalkozások bemutatásával indult, mely különösen a közösségi művelődés területéről érkezett résztvevők érdeklődését és várakozását elégítette ki, de jó volt látni, hogy számtalan polgármester is fogékonynak mutatkozott az innovatív adományszerzési technikák megismerésére, melyet a „Fald a sorokat” projekt kapcsán hallhattak és tapasztalhattak meg. A projekt, mint jó gyakorlat bemutatása két szempontból is különleges volt. Egyrészt mert magában hordozza a társadalmi vállalkozás lehetőségét, de még nem társadalmi vállalkozás, másrészt két egymástól külön élő projekt sajátos találkozásából harmadik projektként született meg két egymástól eltérő céllal létrejött civil közösség együttműködése során. Az egyik civil szervezet heti rendszerességgel hajléktalanok kerékpáros ételosztásban volt elkötelezett, míg a másik szervezet, a Művésztér Egyesület a debreceni első utcai könyvespolc kialakításában. Az előkészületek során több száz könyv gyűlt össze, de az utcai könyvszekrény program még nem indult el, így átmenetileg felesleg, cserealap keletkezett a könyvekből. A két szervezet együttes munkájának eredményeként a lisztre, cukorra, fűszerekre és egyéb élelmiszerre beárazott könyvekből a csere révén, melyhez olvasni szerető magánemberek is társultak, egy megszerzendő könyvért, árértéknek megfelelő olajjal, rizzsel fizetve nagyobb rendszerességgel tudnak az arra rászorulóknak meleg ételt juttatni.

A Közösségi irodák, mint társadalmi vállalkozások keletkezéstörténetéről Katonáné Dr. Kovács Judit egyetemi adjunktus beszélt előadásában, majd azok hazai meghonosításról és legvégül a Debrecenben működő Hub Irodáról, mely 2015-ben került átadásra és fiatal „vállalkozóknak, ötletgazdáknak” ad teret és lehetőséget, hogy vállalkozásaik kiteljesedhessenek, közös platformok alakulhassanak ki az eltérő vállalkozások között. Befejező gondolatként a jelenlévőket ösztönözte arra, hogy településükön, akár a művelődési intézményekben, közösségi terekben alakítsanak ki hasonló kooperatív környezetet, mely teret ad az innovációnak.

A délelőtt harmadik előadója, Kovács Kamilla közösségfejlesztő egy társadalmi vállalkozás születéstörténetét mutatta be. A szervezet, a miskolci ReCIK Hernádpetriben indított közösségfejlesztő folyamatot, melynek eredményeként létrejött több féle tevékenység mentén szerveződő roma közösségek kezdtek el azon gondolkodni a fejlesztőkkel közösen, hogyan lehetne olyan gazdaságfejlesztési programot indítani, mely hatással van a település életére és a programban résztvevők számára akár hosszú távon munkahelyet biztosít majd. Így indult el a település természeti, kulturális értékeire alapozott turisztikai attrakciófejlesztés, melynek lépései az üzleti terv megalkotásáig bemutatásra kerültek és mely egyaránt felkeltette a polgármesterek és a közösségi művelődés szereplőinek érdeklődését.

A Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás alapjaira épülő debreceni Biodoboz társadalmi vállalkozást Kiss Szilvia, a Biodoboz önkéntese mutatta be utolsó előtti előadóként. A Biodoboz egy ökológia gazdálkodás fenntarthatóságát támogató önkéntes közösség, mely megfelelő áron hazai biotermékekhez juttatja közösségét, segíti tudatos vásárlóvá válásukat, és fejleszti egészségtudatos magatartásuk, táplálkozásuk kialakítását. Önkéntes tevékenységük a közösségben keletkezett felesleg óvodai közösséghez történő eljuttatására is kiterjed számolt be az igen megnyerő, élvezetes előadás zárásaként Kiss Szilvia.

A műhelykonferencia 13. előadójaként Hamvas László szociológus olyan társadalmi innovációkat mutatott be, melyek részletes bemutatásukkal e konferencia szerkezeti keretét túlfeszíthették volna, de mint gondolat, ötlet, innováció érdemes volt arra, hogy a jelenlévők azt hazavihessék. Prezentációjában a Szimpla romkocsma háztáji piaca, a parajdi egyetemisták által kialakított iszapfürdő, egykori börtönépület közösségi térként történő kialakítása, adományboltok, charity shopok, szívességbankok, lakáséttermek, lakásszínházak, Friesland és sorolhatnánk még, hogy mi minden fért bele a Kockacsoki és a Matyodesing-ig.

A műhelykonferencia ezen a napon is másfél órás műhelymunkával zárult. Az egyik műhely egy társadalmi vállalkozás kialakításán dolgozott az ötletgazdának nyújtva segítséget, míg a másik műhely azt gondolta végig, hogy melyek azok a társadalmi problémák, melyeket a közeljövőben szeretnének megoldani, és melyek azok a lépések, melyeket a megoldás érdekében meg kell tenniük.

A kétnapos műhelykonferenciára a Dunától keletre eső 10 megyéből érkeztek polgármesterek, civil szervezeti képviselők, valamint a közösségi művelődés szakma szereplői mellett a Művelődési Intézet megyei módszertani irodáinak munkatársai. Összesen 52 fő.

A műhelykonferencia kitűzött célját teljesítette, vonzóvá és elérhetővé tette a társadalmi vállalkozásokat a résztvevők számára, a résztvevők a műhelykonferenciát hasznosnak, a közölt tartalmakat újszerűnek és továbbgondolásra alkalmasnak tartották.

 

Katona Mária
Fotó: Erdős Vivien