Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája

Tudomány és gyakorlat együttműködésben
2016. december 15. 13:46

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája között 2015-ben létrejött együttműködési megállapodás szellemében immár második alkalommal kerül sor egyetemi hallgatók terepgyakorlatára, melyet a megyei módszertani iroda vezet.

A tudomány és a szakma összefonódásának jó példája a 2016. október 10. és december 2. között lebonyolított, 78 és 38 órás terepgyakorlat megvalósulása, melynek célja ezúttal is az iroda számára- jövőbeni terveihez- háttér információk gyűjtése, valamint tudományos alapokon nyugvó kutatási eredmények által beavatkozási pontok meghatározása a közösségi művelődés terén. Az októberben induló gyakorlaton 6 fő vett részt, köztük 4 fő szociális munka (78 órás gyakorlat), valamint 2 fő szociológia szakos hallgató (38 órás gyakorlat). Ez utóbbiak a ”Helyi társadalom és társadalmi problémák megismerése”, míg az előbbiek a ”Közösségfejlesztés” témakörében vizsgálódtak, Görbeháza és Újtikos településekre fókuszálva.

A kutatócsoport munkáját Agócs Helga végzős szociális munka szakos hallgató koordinálta, aki a féléves gyakorlatát töltötte a Hajdú-Bihar megyei irodánál. Számos kritérium alapján, megfontolt döntés eredményeként került kiválasztásra a fent említett két település kérdőíves vizsgálata. A települések fejlődése szempontjából kiemelt figyelmet kapott a megye északi része, ahol az idei évben számos terv valósult meg a megyei iroda szakmai támogatása mellett, így a debreceni Művésztér Egyesület ”Utcai könyvszekrény” projekt, melyet kisebb lélekszámú településeken honosítottak, melynek befogadására Görbeháza is szívesen vállalkozott. Ezenkívül azt is érdemes megemlíteni, hogy mindkét település a Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központja által Nógrád és Baranya megyébe szervezett látóút résztvevői voltak. A terepgyakorlat megvalósításában - a megyei iroda részéről - Katona Mária módszertani szakreferens, illetve Angyal László területi koordinátor vettek részt. A településfeltáráshoz a kvalitatív vizsgálati módszereken belül, a félig strukturált interjútechnikát választották a kutatócsoport tagjai.

A kezdeti szakaszban team-munkában alakították ki a kérdésvázlatot. Ezt követően pedig együtt választották ki a megkérdezni kívánt személyeket. Ebben a fázisban, a különböző aspektusok feltárása érdekében a kutatócsoportok interjúalanyként ún. „kulcsembereket” jelöltek ki.

Öt különböző vázlat alapján történt a lekérdezés, melyek:

- a civil szervezetekre (fókuszban a ”közösség alapú együttműködés”)

- a polgármesterre (fókuszban a ”szerepvállalási hajlandóság a közművelődés terén)

- az egyházi, valamint iskolai dolgozókra

- a fiatalokra (Fókuszban a ”település szolgáltatásai, ellátottsága”)

- és a lakosság különböző tagjaira (fókuszban a ”változás, változtatás, valamint az ezt érintő társadalmi felelősségvállalás”)

irányultak.

Mindezek után a hallgatók felvették a kapcsolatot a kulturális közfoglalkoztatás keretében közösségi koordinátorként foglalkoztatott, Farkasné Mucza Juliannával, aki az interjúk lebonyolításában nyújtott szervezésbeli segítséget (hely és idő tekintetében) a gyakornokok számára, akik a kiválasztott településeken két-két alkalommal hajtották végre az irányított beszélgetéseket. Helységenként 33 darab lekérdezés történt, melynek szöveges formában történő elkészítését a Hajdú-Bihar megyei iroda szakmai asszisztensei, valamint közösségi koordinátorai végezték. A kutatás a vizsgálat eredményeinek prezentációjával zárult 2016. december 2-án, melyet az Művelődési Intézet megyei irodájában tartottak.

Görbeháza válaszadói pozitívumként említették a civil szervezetek nagy számát, illetve nagyfokú aktivitását, míg Újtikoson a sikeres rendezvények kaptak hangsúlyt, melyek szerves részét képezik a település közösségi életének. A megkérdezettek egyaránt problémának látják a fiatalok elköltözését és a munkahelyhiányt. A gyakorlat végén a hallgatók megosztották tereptanárukkal tapasztalataikat, melyben visszajelzést adtak saját fejlődésükről, valamint készségeiket illető észrevételeikről.

Az iroda észrevételei alapján elmondható, hogy egy olyan fejlődési folyamatot láthattunk a hallgatók munkája során, mely azon túl, hogy gyakorlatiasabbá tette őket, növelte az érzékenységüket és a rálátásukat a települések közösségi életét tekintve. Összességében pozitív visszajelzésekkel és tapasztalatokkal zárult a településfeltárás és ezzel együtt a hallgatók terepgyakorlata is. A vizsgálat során kapott információk további elemzésekre alkalmasak, illetve felhasználhatóak arra, hogy a Művelődési Intézet megyei irodája 2017. évi feladatait e térségre vonatkozóan meghatározhassa.

 

Üvegesné Laczikó Hajnalka – szakmai asszisztens